Farkaslyuk község- és önkormányzatának története
A farkaslyuki völgyet régen mocsarak, nádasok borították, melyek a domboldalakon dús erdőkben folytatódtak.
Az erre járó kíváncsi idegen egyszerre érezheti magát, a világtól elzárt alpoki hegyi faluban, és egy civilizált lakóövezetben egyaránt. Ez a kettősség Farkaslyuk huszadik századi történetéből adódik.
A helyi hagyomány azt tartja, hogy egykor a mai meddőhányó helyén a XIX. század elején Farkaslyukon, egy János nevű család lakott a hegyek és erdő közé szorult tanyán. Ennek a családnak a kicsiny vagyonát, juhait az egyik télen farkasok tizedelték meg. A farkasok ellen az egykori földesúr - a Sturman család, akiknek ezen a vidéken nagy kiterjedésű erdő és szántó birtoka volt - hajtóvadászatot tartott. A farkasok elleni hajtóvadászat után nevezték el a helyet Farkastanyának, majd később Farkaslyuknak. Ma már szép lakóházak vannak a környéken.
1900 után a bánszállási szénvagyon kimerülése miatt az RMST Vasmű Rt.-nek új bányanyitási lehetőséget kellett keresnie. Farkaslyukban 1913. december 15-én hozzákezdtek a bányanyitással kapcsolatos földmunkákhoz. 1914. április 4-én nyitották meg az első tárnát. 1915-ben az elért széntelepekből már 1222 tonna szenet is termeltek, de a folyamatos termelést csak 1918. július 5-én tudták megkezdeni, amikorra elkészült a hétesi fogaskerekű vasúti pálya folytatásaként az iparvasút a bányáig. 1920-ban a Főtárót Gyürky-tárónak nevezték el az akkori bányaigazgatóról Gyürky Gyuláról, aki magyar királyi bányaügyi főtanácsos volt, a RIMA több bányájának igazgatója, 1927-től pedig a RIMA igazgatótanácsának tagja.
 |
 |
Az állami kezelésbe vételt követően a fokozódó szénigény kielégítésére a Gyürky-táró fejlesztése mellett új tárók kihajtását kezdték meg, illetve régieket is újranyitottak. 1960-1962 között épült meg Spíró Éva tervei alapján az ötszintes új iroda és szociális épület.
Az első világháború alatt és közvetlen utána épült meg a bányatelepen az első 42 lakóház.
 |
 |
A világháború után a társulat legszebb bányatelepe volt. A táj szépsége és a telep rendezettsége üdülőtelepnek is alkalmassá tette, így jöttek ide Budapestről is pihenni. 1923-ban az akkori lakóteleppel szemben a hegyoldalban Lágmán mérnök tervei alapján egy kisebb templomot építettek. 1926-ban Szent István király tiszteletére szentelték fel. 1923-ban megalakult a Munkás Olvasó Egylet, és egyleti székházat is épített az üzem előadóteremmel, színpaddal, olvasóteremmel. 1923. március 23-án az Altiszti Munkás Olvasókör 16 fővel megalapította a Bányász Dalárdát, 1940-ben alakult meg a fúvószenekar. A kulturális élet mellett jelentős volt a bányatelep sportélete is. 1938-ban korszerű, alulról fűthető fürdő-úszó medence épült.
 |
 |
Farkaslyuk a hatvanas években saját stranddal rendelkezett. A kantin épülete mellett tekepálya és szabadtéri színpad volt, ahol gyakorta léptek fel a kor ünnepelt művészei, a kor legnépszerűbb színészei és zenészei. A kultúrotthonban mozi, könyvtár, étterem várta a bányászokat és családjukat. Országos hírű ifjúsági klub, dalárda, és lövészegylet működött községben.
 |
 |
 |
A kulturális élet alakulása összefügg az iskola megalakulásával. A telep 19 dolgozója már 1919-ben kérvényt nyújt be a RIMA vezérigazgatójához, melyben a bányatelepen iskola építését kérték, s végül 1922. január 5-én nyitotta meg kapuit a farkaslyuki iskola Hoffmann Albert tanító vezetésével, 40 gyermek kezdte meg a tanulást az új iskolában. Az új 9 tantermes iskola 1961-ben készül el. A Farkaslyuki Általános Iskolába jelenleg 201 tanuló jár, akiket 16 pedagógus tanít, 10 csoportban. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik a hatékony munkát. Csoportbontásban tanulják a gyerekek az angol nyelvet, az informatikát, és művészeti magániskolai foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók. Kiemelkedő esemény 1995. október 19-e, amikor átadásra került egy korszerű tornaterem. Az óvoda létesítésére 1948-ban került sor, és ma 4 csoporttal működik.
A bánya fejlődésével növekedett a lakótelep is, s mára már 2024 lakosú községgé fejlődött.
Még a hetvenes években is folytak fejlesztések, hiszen bányagépészeti üzemeket telepítettek a térségbe. 1971-ben elkészült az új szénosztályozómű. Az üzem 1974. január 1-től a Borsodi Szénbányák üzeme lett. A bánya legnagyobb teljesítményét 1979-ben érte el, 414,1 tonna termeléssel, majd sajnos 1986-tól az üzemet fokozatosan visszafejlesztették. A termelés egyre inkább visszaesett. 1986-ban, tehát megpecsételődött a község sorsa, amikor kimondták a halálos ítéletet a bánya felett. 1990. január 22-én a farkaslyuki bányászkodás megszűnt, ekkor hozták felszínre az utolsó csille szenet.
Adva volt tehát, hogy Farkaslyuk lakóival együtt, végleg eltűnjön Magyarország térképéről. Ezt a gyászos menetrendet írta át Farkaslyuk lakossága akkor, amikor élt alkotmányos jogával, és a település önállósága mellett voksolt.
Infrastrukturális jellemzők (29 utcára vonatkozó adatok)
Csapadékvíz elvezetés (nyílt v. zárt rendszerű): 100 %
Szennyvízrendszer: 69 %
Bitumenes út: 90 %
Salakos út: 10 %
Gázvezeték: 86 %
vezetékes ivóvíz: 99 %
Közvilágítás: 100 % (Korszerű LED lámpás)
Az ipari területeken 20 KV-os vezetékre csatlakozási lehetőség
Zöldmezős beruházásra alkalmas területek vannak.
A mai kis, közép-és nagyobb vállalkozások száma: 27
E vállalkozások kb. 240 – 280 főnek biztosítanak munkalehetőséget.
Önkormányzatnál 34 közalkalmazott, ill. köztisztviselő áll alkalmazásban.
A község természetjárásra, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas erdőkkel díszített hegyekkel van körül véve.
Farkaslyuk hagyományokkal rendelkezik. Az itt élő emberek nem csodát várnak, hanem arculatot formáló, vezetni képes, céltudatos és dinamikus önkormányzati tevékenységet szeretnének látni. Az Önkormányzat eredményes működéséhez szükséges: az elhivatottság, a lelkesedés, a tenni akarás. E régió kilábalását az összefogni tudó, és tenni akaró kis közösségek csak segíthetik, és nem gátolják. A farkaslyukiak már átéltek egy traumát a Farkaslyuki Bányaüzem bezárásakor, de talpra tudtak állni, és most egyenes derékkal, büszkén kívánnak menetelni a harmadik évezred felé!
1996. október 13-án Farkaslyuk szavazó állampolgárai népszavazáson voksoltak az önálló önkormányzat megalakításáról.
Göncz Árpád Köztársasági Elnök úr a 33/1999. (II.10.) KE határozatával Farkaslyukat 1999. május 1-vel, önálló községgé nyilvánította.
Farkaslyuk lakossága 1999. július 19-én megválasztotta Képviselő-testületét, amely teszi kötelességét, az Alkotmányban megfogalmazott jog alapján, és az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezettségeket teljesítve.
Farkaslyuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén fekszik. A bányatelep az ózdi medencéből Dél-felé kinyíló völgyben terül el.
Budapest 172 km, Miskolc 56 km, Aggtelek 32 km, Szilvásvárad 12 km, Eger 46 km, Tornaalja 16 km, Rimaszombat 20 km, Rozsnyó 35 km távolságra van a községtől.
Programok a településen
Orvosi ügyelet
| cím: | Ózd, Almási Balogh Pál Kórház 3600 Ózd Béke út 1-3. |
| telefon: | 48/574-400 |
| munkanapokon: |
|
| munkaszüneti napokon: |
|
